eBay Fórum Magyarország: Mi a közös az Amazon, az eBay, a Google, és a Facebook-ban? - eBay Fórum Magyarország

Ugrás a tartalomhoz

futar.csomagnet.hu
Oldal 1 / 1

Mi a közös az Amazon, az eBay, a Google, és a Facebook-ban? Hihetetlenül kevés adót fizetnek...

#1 Felhasználó nem aktív   newsman 

  • eBay haladó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Root Admin
  • Hozzászólás: 98
  • Csatlakozott: 19-november 08

Elküldve: 03 április 2015 - 08:28

Az európai kormányok valamiért csak tavaly ismerték fel, hogy az Amazon, az eBay, a Google, a Facebook, és más hozzájuk hasonló internetes óriások hihetetlenül kevés adót fizetnek. Az ír főhadiszállással bíró Apple nemhogy az uniós összehasonlításban is alacsonynak számító 12,5 százalékos vállalati adót nem fizeti meg, de az Európai Bizottság tavaly októberi számításai szerint 2003 óta alig 2 százaléknyi adót utal át ténylegesen a bevételei után. Az Amazon brit oldala 2013-ban 4,3 milliárd font bevételt csinált a szigetországban, ami után kevesebb, mint 1 százalék adót fizettek be a brit költségvetésbe.

A nagy techcégek az uniós országok között utaztatják a bevételt, így csökkentik az adóalapjukat. A legnépszerűbb módszer az ír és a holland adórendszerben meglévő lyukakat használta ki, és a két ország között mozgatva tüntette el az adózás alapját képező nyereséget. A nemzetközi adómachinációk legnagyobb haszonélvezője azonban Luxemburg volt, amelynek korábbi miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker jelenleg az Európai Bizottságot vezeti. Ha igaz a mondás, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr, akkor most nem lennénk az internetes óriások adójogászai helyében.

kép

Az internetes cégek körül kirobbant botrányokra két megoldás létezik. Az egyik, hogy az uniós országok összehangolják az adórendszereiket, azaz hasonló módon állapítják meg az adóalapot, azonos, vagy hasonló adókulcsokat használnak, és bezárják az adóelkerülést lehetővé tevő kiskapukat. Erre az európai kormányok soha nem voltak hajlandóak, mert az adózást a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb zálogának tekintik.

Hol fizetjük az áfát, ha interneten vásárolunk?

A másik megoldás, hogy az internetes kereskedelem után keletkező adóbevételeket megpróbálják igazságosabban elosztani. Például úgy, hogy az értékesített termékek után keletkező áfát mindig ott kell megállapítani és megfizetni, ahol a terméket megveszik. Tavaly, ha rendeltünk egy e-könyvet a német Amazon kínálatából, akkor a cég a luxemburgi áfakulcs szerint a luxemburgi adóhatóságnak fizette meg az adót. Mivel a legtöbb technológiai vállalat luxemburgi vagy írországi székhellyel rendelkezett, az adóbevételek is ebbe a két országba áramlottak, ami egyre kevésbé tetszett a másik 26 tagállamnak.

kép

Idén januártól viszont a digitális termékek (pl. játékok, online tanfolyamok, e-könyvek) eladóinak a vevő országa szerint kell megállapítania az adót, és ehhez az adóhatósághoz is kell eljuttatnia a bevételt.

A magyar vásárló tehát a magyar áfát fizeti, aminek végül a magyar adóhatósághoz kell beérkeznie.

Az adóhatóságok elvileg segítenek a bevételek országok közötti elszámolásában, de az új szabály így is súlyos adminisztratív terhet ró a vállalatokra. Egyrészt azért, mert minden vevőről pontosan meg kell határozni, hogy honnan jött, ismerni kell az adott ország áfaszabályait, és regisztrálni kell az adóhatóságnál a határon átnyúló adó megfizetésére. Ez egy 99 centért árult telefonos játéknál vagy egy 5000 forintért kínált online tanfolyamnál nem feltétlenül éri meg.

„Minden vásárlótól be kellene gyűjteni három, egymásnak nem ellentmondó információt, hogy hol lakott, amikor a vásárlás történt – magyarázza Dobay Ádám, az új szabályok ellen tiltakozó EU Áfa Akciócsoport tagja. – Ha nem sikerül, akkor azért a felelősség a vállalkozót terheli. Ez egy életszerűtlen elvárás.”

A nagyvállalatokat terheljék, ne a kicsiket

Mivel a szabály csak a digitális termékek értékesítésére vonatkozik, ezért egyelőre inkább egy programozó-problémáról van szó. Ha viszont az EU 2016-ban tényleg kiterjeszti a jelenlegi szabályokat a teljes internetes kereskedelemre, akkor az összes online kereskedő magyar vállalat érintett lehet.

A vásárlókat is ok nélkül vegzálja az új szabályozás, mondja Dobay Ádám. „A rendelés befejezése előtt meggondolja magát a vevő, mert nem szeretné megadni a postacímét és a telefonszámát egy 1 eurós digitális termék miatt” – mutat rá.

Az akciócsoport elsődleges célja, hogy a mikrovállalkozások egy bizonyos éves bevétel alatt teljes mértékben mentesüljenek az áfafizetés és az ezzel járó kötelező regisztráció alól. Ezt a lehetőséget a magyar adórendszer is ismeri, 6 millió forint éves bevétel alatt nincs se regisztrációs, se áfafizetési kötelezettség. Nyugat-Európában jellemzően magasabb az adómentes összeg, a briteknél például évi 96 000 font, azaz kb. 40 millió forint.

Kérdés, hogy az európai országok képesek lesznek-e lemondani erről a bevételről, hogy fellendítsék az internetes kereskedelmet, és megkíméljék az 1-2 főt alkalmazó mikrovállalkozások életét.

Forrás: index
0

Téma megosztása:


Oldal 1 / 1


Gyors Válasz

  

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó